Málta

Málta 7000 éves története meglehetősen viharosnak mondható.
A sziget első lakói feltehetőleg Szicíliából érkeztek, később a szigetet elfoglalták a föníciaiak, a karthágói, a római, majd az arab csapatok, a Szent János-rendi lovagok (adományként kapták), Napóleon francia seregei, végül az angolok. Mivel Máltát csak 96 kilométer választja el Szicíliától, valószínű, hogy az őslakosok termékeny föld után kutatva érkeztek a szigetre. Ebből az időből származó bonyolult mintákkal díszített cserépedényeket találtak. A letelepedők mezőgazdasági közösségeket hoztak létre, falvakba tömörültek. Az i.e. 3600-es évektől kezdődően kezdődtek a megalitikus kultikus helyek építése.
A föníciaiak hajókon érkeztek a szigetekre, hogy menedéket találjanak. Fellendítették a textilipart és jólétet hoztak a szigetre. i.e.480 – tól Málta a Pun birodalom részét képezte.
A pun háború után i.e. 218-tól a sziget római fennhatóság alá került és fokozatosan romanizálták. A Római Birodalom bukása után és az iszlám megjelenése közötti korszakról jelenleg keveset tudunk. A VII. századi arab terjeszkedést a máltai lakosok nem tudták megállítani. 870-ben az arabok legyőzték a máltaiakat, majd 2 évszázadig uralkodtak a szigeten.
Ez a korszak erős nyomokat hagyott a szigeten. Ez legjobban a mai beszél máltai nyelven érződik. Az arabok kiűzése után ismét átmeneti zavarosabb időszak következett.
A szent János-rend lovagjai:
Miután a lovagokat kiűzték a törökök Rodosz szigetéről 1530-ban V. Károly császár a Szent János-rend lovagjainak adományozta Máltát annak a fejében, hogy a szicíliai kormányzójának minden évben egy máltai sólymit ajándékoznak.Kezdetben sem a lovagoknak sem a máltaiaknak nem tetszett a megoldás. De később a lovagok meglátták azt a páratlan lehetőséget amit a valettai szikla nyújtott. A hegybe, a sziklába faragva hatalmas bástyákkal megerősített várost hoztak létre. 1575-ben Musztafa pasa 200 hajóval és kilencezres sereggel támadta meg a várost. A háború májustól szeptemberig tartott és végül is a törökök elvonultak.

Ekkor határozták el a lovagok, hogy kiépítik a hatalmas az egész szigetet behálózó védelmi rendszert. Ennek a nyugalmas és fényes kornak 1798-ban Napóleon vetett véget. A lovagokat távozásra szólította fel és kifosztotta a szigetet. A máltaiak az angoloktól kértek segítséget. Az angolok ugyancsak rájöttek a sziget stratégiai jelentőségére és örömmel nyújtottak segítséget. Az erődítményeket tovább erősítették.
Málta nagy hírnevét a II Világháború hozta meg.
Először az olaszok támadták meg a szigetet utána a németek vették át az olaszoktól a támadásokat. Csak 1941 januárjában 57 légitámadás érte a szigetet. Decemberben 169 légitámadást ért meg a sziget.
1942-ban VI: György angol király György-kereszttel tüntette ki Máltát a hősiességéért.

Ciprus

Ciprus a szépség és a szerelem szigete, ahol a monda szerint Aphrodité született. A sziget különlegessége az ellentétekben rejlik: aranyfövenyes tengerpart, sűrű erdőfödte hegycsúcsok, hangulatos falvacskák és nyüzsgő nyaralóhelyek. Az antik és bizánci kultúra kedvelői sok érdekességet találhatnak itt. A ciprusiak barátságossága, a szolgáltatások magas színvonala minden korosztály számára feledhetetlen nyaralást ígérnek.

Elég csak kiejtenünk a szót Ciprus, már megélénkül a képzeletünk: a kelet-nyugati irányban 240 km hosszú és legfeljebb 96 km széles, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. A Kelet és Nyugat határán, többféle kultúra és életszemlélet érdekes találkozási pontjában meghúzódó távoli szigetről alkotott elképzeléseinket kiszínezi a fantáziánk, ami bizony nem mindig egyezik meg a valósággal.

Ámulatba esünk, mert az ékszerész ingyen megjavítja az óraszíjunkat, a falusi autószerelő mindent félretesz, hogy megjavítsa autónk gumiját, miközben vendégei lehetünk egy kávéra vagy egy kólára. A híres ciprusi vendégszeretet hagyománya évszázadokra, sőt évezredekre nyúlik vissza. A falvakban szívesen megkínálnak étellel, és eszünkbe ne jusson visszautasítani a gyakran túlságosan is bőséges tálat.

Noha az élénkülő idegenforgalomnak köszönhetően rohamosan változik a sziget déli tenger-partjának arculata, kevés külföldi akad, akit rabul ne ejtene Ciprus varázslatos hangulata.
De igazán vonzóvá lakóinak mentalitása teszi. A gyarmati múltból fakadóan az itteniek jól beszélnek angolul, tehát az e nyelven értő turisták közvetlenül tapasztalhatják vendéglátóik kedvességét, udvariasságát, mértékletességét. Természetükből fakadóan társaságkedvelő emberek, és ez nyílttá teszi őket. Ha viszonozzuk házigazdáink kedvességét, olyan szívélyes vendégszeretetben lesz részünk, amilyenről álmodni sem mertünk.

Olaszország - Róma

Róma az „örök város” Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Róma Olaszország legnagyobb települése és egyike Európa legnagyobb városainak. Területe 1285 km2, lakossága kb 2,5 millió.
A Tiberis (Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik.

Róma a Tiberis partjának 7 dombjára települt, a tengerparttól kb. 28 km-re terül el. 2 reptere van, vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Központja Olaszország fő úthálózatának. A várost a Grande Raccordo Annulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe.
7 dombja a Mons Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Collis Quilinalis és a Viminalis. E legendás 7 halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust, s a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig.

Olaszország - Toscana

A maga szépségével és kultúrájával már évszázadok óta vonzza a látogatókat. Ez a régió hatalmas partszakaszt foglal magában: a Tirrén-tengertől az Appenin-hegység északi részéig, kilométerhosszú strandok, elegáns fürdőhelyek, szőlészet/borászat, romantikus falvak, kultúrával teli városok, mint Firenze, Siena, S. Gimignano és nem utolsó sorban a finom ételek teszik az itt eltöltött Olaszország időt felejthetetlenné.

Olaszország - Adria

Az Adriai-tengerre jellemző homokos strandok mellett az északi rész különösen kulturális látnivalókban bővelkedik. A szállodák a külföldi turisták fogadására és kiszolgálására rendezkedtek be és legtöbbjükben az olasz mellett más nyelveket is beszélnek. A szórakoztatóipar fellegvárai is itt találhatók, mint pl. „Lunapark" (vidámpark), heti piacok, éttermek, bárok és rengeteg sportolási lehetőség.

Főszezonban német nyelvû rádióműsor. A déli részen a fürdőzés mellett kirándulásokra nyílik alkalom a közeli városokba és falvakba, ahol a mezőgazdaság a lakosság fő foglalkozása. De a kultúra itt sem maradhat el, mivel olyan városok találhatók a környéken, mint Ferrara, Bologna, San Marino, Ravenna.

Olaszország - Velence

Az észak-olaszországi Velence a világ egyik csodája, a lagúnák városa. Tölgy és fenyőfaoszlopok ezreire épített házakból áll. A tengervíz csatornákkal szeli apró részekre a területet. 118 szigetre épült és mintegy 400 híd található itt. Ha vaporettóval, azaz vízi taxival érkezünk, kiszállhatunk a Szent Már téren is.

A teret a hasonló nevű templomról nevezték el, melyet 830-ban kezdtek el építeni, hogy megfelelő otthont adjanak Márk apostol földi maradványainak. Vallási célok mellett a templom egy ideig a város kincstár szerepét is betöltötte. Nem messze a tőle a térre és a tengerre néző Dózse palota emelkedik, mely közel egy évezredig a pompa és földi hatalom jelképének számított.

A palotát a híres sóhajok hídja köti össze az egykor börtönként működő épülettel. A várost egy széles csatorna, a Canal Grande szeli ketté, mely mellett gyönyörű XIV. és XV. Századi épületek, paloták és kereskedő házak láthatók. Egy nagyobb kanyar után tárul szemünk elé a Rialto híd, mely a XVI. században épült. Környékén igen sok aranyműves is található még a mai napig is. Minden év első havában rendezik a velencei karnevált. A szó eredete a „carne vale”, mely magyarul annyit tesz „ég veled hús”. A középkor vallásos embere szigorúan betartotta a húsvéti böjtöt. Előtte azonban evés ivással, mulatozással töltötték az időt. Vízkereszttől ( január 6 ) egészen Húshagyó keddig tartott ez az időszak Velencében.

A tél elbúcsúztatásának is vehették régen ezt a periódust. Az Adriai Köztársaság idejében az összes tilalmat feloldották a karnevál idejére. Ez azért sem kis dolog, mert olyan szigorú törvények uralkodtak akkoriban Velencében, hogy a megszegésükért akár 2 éves börtönbüntetést is lehetett kapni. De az ünnepi időszak feledtetett minden addigi keménységet. Az emberek vidámak voltak, elözönlötték Velence utcáit, tereit és szebbnél szebb ruhákat és álarcokat vettek fel. Az álarcokat akkoriban is már papírmaséból készítették és díszesen festették.

Régi múltra tekint vissza a velencei maszkok viselete. A velencei tanács a Serenissima rettegett emberei betiltották a szerencsejátékot, a fegyverek viselését is az álarcot viselőknek. Nem is véletlenül. Az álarc ugyanis személytelenné teszi az embert. Az ölti fel, aki el akarja takarni magát és személyiségét. Így tényleg volt alapja a tiltásnak. Egyetlen álarc, a „bauta” viselését engedték meg, azt viszont egész évben. Ez egy fél álarc volt, így enni, inni is lehetett viselése közben. Volt a középkorban egy másik jellegzetes álarc is, a rettegett „pestisdoktor”, mely egy hosszú, csőrben végződő képződmény volt.

Olaszország - Garda tó

Olaszország legnagyobb tavát hatalmas hegygerincek övezik, a tó festői kék vizét gazdag mediterrán növényzet veszi körül. Már a Monarchia idején is Európa egyik legkedveltebb üdülője volt. A Riva del Garda Észak-Olaszország egyik legfontosabb üdülőhelye. A turistaszezon a mérsékelt éghajlatnak köszönhetően sohasem ér véget. Az idelátogatók jogosan érthettek egyet J.W. Goethével, aki a Garda tavat a természet csodájának nevezte.
A tó te­rü­le­te 370 km2, 51 km hos­­szú és leg­na­gyobb mély­sé­ge 364 m. Az észa­ki he­gyek­ből ki­tar­tó­an és gyak­ran fú­jó Tramontana ne­vű szél­nek kö­szön­he­tő­en a Gar­da-tó ma­nap­ság Eu­ró­pa egyik leg­fel­ka­pot­tabb szörf­pa­ra­di­cso­ma, de az Alpok közeli vonulatai a hegyi kerékpárosokat és a sziklamászókat is messzeföldről vonzzák. Aki pihenést keres, az is megtalálja számítását, hiszen a tavat övező kisvárosokban és a tóparton azonnal tetten érhető az olasz dolce vita. A Garda-tó vidéke ideális azok számára, akik izgalmas aktív kirándulásokat keresnek, de a nap végén szívesen pihennek meg egy tipikus olasz pizzériában vagy fagylaltozónál.

Olaszország

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger és a Ligur-tenger (észak-nyugatról). Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino.

Alpok
Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:

- a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.

- a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.

Pó-alföld
A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.

Appenninek
A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Szigetek

Olaszország szigetei földrajzi csoportosítás szerint:
- Szicília (olaszul Sicilia)
- Szardínia (olaszul Sardegna)
- Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
- a Tirrén-tenger szigetei
- az Adriai-tenger szigetei
- a Ligur-tenger szigetei
- a Jón-tenger szigetei
- tavi szigetek
- lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado

Görögország - Kos

Kos, a Dodekán szigetcsoport 3. legnagyobb szigete az Égei-tengerben fekszik. Ez Hippokrates, a híres ókori orvos szülőföldje. 3000 éves mozgalmas múltja még ma is több helyen megmutatkozik: görög templomok, török dzsámik, római színházak, az Asklepieion, amely a világ első kórházainak egyike volt, valamint különböző hatalmak megszállása alatti időkből fennmaradt egyéb épületek találhatók itt. A sziget változatos nyaralást biztosít, és nem csupán történelmi városai miatt.

A látogatók ezreit elsősorban a több kilométer hosszú homokos strandok, bárok és diszkók, a virágpompa (a szigetet az Égei-tenger úszó kertjének is nevezik) és a kristálytiszta tenger vonzza. A szigetre látogatók körében igen kedvelt időtöltés a szomszédos kis szigetek felfedezése egy-egy hajókirándulás keretében.

Görögország - Rodosz

A török partok közelében fekvő Dodekán szigetcsoport tagja, amelyet nem csupán az egy évben 300 napon át tartó verőfényes napsütés tesz vonzóvá. Szépséges tájak, mediterrán éghajlat, buja növényzet és nem utolsó sorban a mozgalmas múlt mindenütt látható nyomai igézik meg a látogatókat.
Különlegessé teszik Rodoszt az ellentétek is.

A sziget Görögország egyik legfontosabb üdülőterületének számít, a belső területek mégis megmaradtak bájos érintetlenségükben. A szállodáktól és a turistaközpontoktól távolabb eső területeken még ma is ismeretséget köthetünk a szó szerint vett görög vendégszeretettel.

Görögország - Kréta

A krétaiak a hazájuk iránt érzett legendás büszkeségükről híresek - egy krétai csak nehezen tudja elképzelni, hogy máshol szebb, mint az ő miniatűr kontinensén! Ezt okkal teheti, hiszen gyönyörű strandok, magányos kis öblök, hangulatos hegyi falvak, meredek sziklás partok, hatalmas hegykolosszusok, termékeny síkságok, mély szurdokok teszik változatossá. Minden egyes utazásnál valami újat kínál, és minden ízlés számára a megfelelőt nyújtja.
Krétán találkozunk a jelentős minoszi kultúra, Európa első fejlett kultúrájának gyökereivel is. A mítoszok még ma is élnek, sok település szoros összefüggésben áll velük. A máig élő krétai hagyományok, az emberek szabadságvágya és a híres vendégszeretet ezrével vonzza ide a látogatókat évről-évre.

A sziget a turizmus ellenére is megőrizte ősi, természetes báját!
Kréta ma az egyik legkedveltebb üdülőhely a Földközi-tenger térségében: pihenés és szórakozás, természet és éjszakai élet, kultúra és sport várja az idelátogatókat.
Gazdag szálláshely-kínálatunkból mindenki igényinek megfelelően választhat: egyszerű, csak reggelit biztosító szálláshelyet, családbarát létesítményt vagy akár exkluzív luxusszállodát.

Görögország - Korfu

A Jón-tenger kis, zöld szigete az elsők között volt a Földközi-tenger térségében, amely bekapcsolódott az idegenforgalomba. Korfu, amely elsősorban kellemes éghajlatáról ismert, a nyár derekán is viszonylag kellemes hőmérsékletű. A többi szigethez viszonyítva a gyakori, tavaszi esőzések miatt buja a növényzet. A szárazföld felé eső, keleti részt jobban kedveli a turizmus, itt csodálatos öblök találhatók. A nyugati oldalon meredek partok és homokos strandszakaszok váltják egymást, a turizmus nem minden részét fedezte fel.

A sziget belseje számtalan, olajfaligetben álló villának és palotának ad otthont, hiszen mindenki, aki Európa történelmében szerepet játszott, jellemző módon rendelkezett Korfun egy rezidenciával. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is itt lelt felüdülést, majd megépíttette a csodaszép Achilleon kastélyt. Minden stílusjegy hátrahagyta itt nyomait. A sziget belseje kimondottan falusias jellegű, míg a főváros büszke olaszos hangulatára.

Görögország - Halkidiki

A természetet kedvelőket a csendes öblök, a hosszú homokos strandok, a dús buja növényzet, az illatozó píneaerdők és a tűrkíz színű tenger hozza lázba.

A már évek óta meglévő üdülőhelyek újra élettel teliek, a szárazföld belesejében azonban mintha megállt volna az idő. Ha megnézzük a térképen Görögországnak ezt a részét, láthatjuk, hogy olyan mint egy háromújjú kéz, melyet Poseidon ujjainak is neveznek, és melynek partjait az Égei-tenger nyaldossa. A három tengerbe nyúló félsziget Kassandra, Sithonia és Athos közül, szállodaválasztékunk Kassandrára, az élettel telibbre koncentrálódik.

Az idelátogatók a gyönyörű természeti adottságok mellett változatos kikapcsolódási programokat is találhatnak. Sithonoa, a középső újj kevésbé beépített, elhagyott kis öbleivel jóval természetközelibb képet mutat Kassandránál. A harmadik tengerbe nyúló, Athos nevű félsziget legnagyobb részét a szerzetesek lakta Athos hegy (2 033 m) foglalja el. Az évszázados hagyománynak megfelelően ez a terület a nők számára nem látogatható, a férfiak is csak engedéllyel léphetnek be.

Görögország

Görögország Európa és Ázsia határmezsgyéjén, a Balkán-félsziget déli csúcsán fekszik Délkelet-Európában.Területének részét képezi az Égei- és a Jón-tengerben fekvő több mint 2 000 sziget, melyből csupán 170 lakott.Az ország legmagasabb pontja az Olimposz.

Görögország az európai civilizáció egyik bölcsője.Tudósai az ókorban jelentős előrehaladást értek el a filozófia, az orvostudomány, a matematika és a csillagászat terén.A görög városállamok úttörő szerepet játszottak a demokratikus kormányzati formák kialakításában.Görögország történelmi és kulturális öröksége ma is visszaköszön a modern kor irodalmi, művészeti és filozófiai alkotásaiban, politikai rendszereiben. Görögország legészakibb részében, Thessalia és Makedonia határán áll az Olympos, Görögország legmagasabb hegye. Égbe nyúló csúcsait az év nagyobb részében hó borítja. Homérosznál előforduló jelzői közül így a fizikai valóságot fejezi ki az, hogy "havas", valamint egyenlőtlen tagozódását, számos csúcsra töredezett gerincét találóan jellemzi a költő, mikor "soknyakúnak" mondja. De máskülönben az Olympos mint az istenek lakóhelye, Homérosznál és a későbbi költőknél egyaránt, kívül esik a fizikai tapasztaláson : a görög mitológiai képzelet és nem a természet világában van helye.

Más a thessaliai Olympos lenyűgözően fenséges látványa, melyet kivált a Thermaios tengeröböl felől közeledő utazók magasztalnak, mindenesetre érthetővé teszi, hogy az Olympos- mitosz éppen erre a hegyre lokalizálódott. Jellemző, hogy mikor Görögország török uralom alatt állt, a törökök is ezt a hegyet nevezték Szemavat Evinek, azaz az "Égiek lakásának". A hegy legmagasabb csúcsait örökösen felhők veszik körül, érthető, hogy már Homérosz is "Olympos" helyett gyakran egyszerűen eget mond, és "égi istenek" vagy "olymposi istenek" számára sokszor egészen egyet jelentenek. S azt az ellentmondást nem is veszi észre, hogy az Olymposra örökös tavaszt képzel, bár más helyen havas ormait emlegette.

Horvátország - Dalmácia

Dubrovnik, a múzeum-város csodálatosan olvad össze az őt körülvevő mediterrán természeti környezettel. De itt van mindjárt a háborítatlan vidéki nyugalom megtestesítő Konavle, mellyel, annak ellenére, hogy a pazar Dubrovnik ellentéte, tökéletes egységet alkotnak. Dubrovnik Megye a lenyűgöző strandok vidéke. Pár tíz kilométerrel odébb – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síkföldivé válik.

A legdélebben fekvő dalmát szigetek csoportjában, Dubrovnik közvetlen közelében helyezkedik el Mljet erdős szigete a védett természeti jelenséggel – a mljeti tavakkal. Különleges látványosság a sziget Veliko jezero nevű taván található Szt. Mária szigete, a XII. századból származó egykori Benedek-rendi kolostorral, amely null-kategóriás védett műemlék. Az egész területet behálózzák a Malo és Veliko jezero partján, valamint a termékeny alpesi fenyves erdőn és tölgyeseken átvezető, kirándulásra alkalmas ösvények.

A kis festői szigetek szerelmesei természetesen nem fogják kihagyni a Pelješactól a Dubrovnikig húzódó Elafiti-szigetek megtekintését, hogy legalább valamelyest megfejthessék annak a környéknek a mai titokzatosságát, ahol valaha szerényen fényűző nyaralókban pihent a dubrovniki nemesség. Hogy teljes legyen az élményünk, el kell látogatni a reneszánsz (1502.) Trsteno-i Arborétumba, melyet a XVI. században építettek a Gučetić család nyaralója köré, amely a háborúban elszenvedett pusztítás és tűzvészek után is hűen tanúskodik a néhai Dubrovnik életviteli kultúrájának magas színvonaláról. Pár tucat kilométerrel délebbre – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síksággá válik, nincs tengeri dráma csak a náddal benőtt békés deltában ömlő folyó egyhangú moraja, ahol a csendet csak ritkán töri meg a helyi madarak szárnysuhogása, míg a felszínen szelíden siklanak a helyi csónakok, a „trupok”, amelyeket már évszázadok óta készítenek a folyó völgyében, és amelyek a Neretva menti élet ma is fontos tényezői.
Ston és Mali Ston a szárazföld és a félsziget emelkedője közötti földszoroson telepszenek meg. Dubrovnik mellett ezek voltak a Dubrovniki Köztársaság legfontosabb és legjobban védett helységei. A masszív középkori várfalak védelmezték a Köztársaság sólepárlóit és nemesek birtokait Pelješacon.

Horvátország - Kvarner

Növényvilág
A növény- és állatvilág változatossága vélhetően nem csak a természetet kedvelők körében járul hozzá a Kvarner népszerűségéhez. A kvarnerói flóra mint egy 2.700 – a többek között számos endemikus fajt is felvonultató növényfajtája okán az egyik leggazdagabb horvát florisztikai területnek számít. Krk-szigetén 1.500 növényfajtát vettek nyilvántartásba, és számukat tekintve alig maradnak el mögötte a Cres- és Lošinj-szigeti növények. A Kvarnert belengi a rozmaring, a zsálya, a babérlevél, és a mirtusz bódító illata. Ízlelőbimbóinkat kényeztessük a helyi gesztenyéből, fügéből, olívából, erdei gyümölcsökből és gombákból készült különlegességekkel.

Állatvilág
A különböző állati- és növényi fajok számát tekintve a Tengermellék-Hegyvidék Megye Európa egyik leggazdagabb vidéke. A 114, az európai kontinensen veszélyeztetett madárfajta közül csaknem 83 madár található a Kvarneren, ezek közül 30 erre a területre jellemző fészekrakó madár. Horvátország kétéltűinek mintegy 73; hüllőinek mintegy 87 százaléka tanyázik ezen a területen. Krk - szigete a több mint 30 törzsökös fajta kétéltűvel és csúszómászóival ezen állatfajok legjelentősebb lelőhelye az egész Mediterrán térségben. A 226 ritka, veszélyeztetett és különleges növényfaj közül 122 ezen a vidéken terem. A delfinek nagy alkalmazkodóképességük ellenére magas ökológiai igényekkel rendelkeznek és így biztos, hogy a tenger tisztaságának egyik legjobb „mutatói”. A Lošinji akvatóriumban egy körülbelül 150 delfinből álló csoport él.
A delfinek védelme céljából, 1987-ben indult útjára az “Adriai delfin projekt” akció. A tudósok ettől kezdve kutatják a Lošinjnál és Cresnél élő delfincsapatok biológiáját, ökológiáját és szokásait. A delfinek kedvelői világszerte ismerik Lošinjt és Crest. Közülük többen „örökbe fogadtak” egy-egy delfint. A legtöbb, ebben az akvatóriumban élő delfin egyértelműen azonosítható a hátuszonyukon lévő metszések és sebhelyek alapján, míg néhányuk az éves tagsági díjjal a delfinek védelmét segítő projektet támogató “örökbefogadójuktól”, kapta nevét.

Horvátország - Isztria

Isztria közel van
Az Adria legnagyobb félszigete, az Önhöz legközelebb eső mediterrán tengerpart. Távolsága egyes európai városoktól: Ljubljana 130 km, Velence 210 km, Bécs 510 km, München 550 km, Budapest 560 km, Pozsony 610 km.

Természeti szépségek
A régió turisztikai vonzerejéhez kétségtelenül hozzájárul a 445 km hosszú tagolt part, a kristálytiszta tenger és változatosan “kialakított” strandjai: a sziklás vagy aprókavicsos partszakaszok minden korosztálynak megfelelnek, különösen a gyermekes családok körében kedveltek, de ne feledkezzünk meg azokról a megbúvó öblökről se, melyekben érintetlen buja növényzet védi a magányt és intimitást kedvelőket. Az Isztriai - félsziget bővelkedik a csodálatos látnivalókban – akár kultúrtörténeti műemlékek, természeti szépségek vagy gasztronómiai élvezetek tekintetében.

Gazdag történelmi és kulturális örökség
Isztria a Riviéra legnagyobb félszigete, területe 3161 km2. Ez az egyedülálló tájegység Közép-Európától egészen a langyos Adriai-tengerig nyúlik. A tenger, amely Isztria két partját mossa, itt hatol legmélyebben Európa közepébe. A Földközi-tenger hatásának köszönhetően itt télen sem esik a hó, a nyár pedig hosszú, napos és meleg. Isztria Európa egyik legnaposabb oázisa, amely elbűvöl kozmopolita bájával, festői tájaival, középkori hegyi városkáival és gyönyörű tengerpartjával.

Egészséges és házias koszt
Aki valami nagyon “isztriai” specialitásra vágyik, kóstolja meg a Limski Fjordban tenyésztett osztrigát, a vörösbor, olívaolaj, bors, cukor és pirított kenyérből készülő isztriai szupát a fuži sa žgvacetom-t (házi készítésű tészta pikáns szósszal) a helyi oštarijában (vendéglőben), a teran és prošek borokat a borpincékben.

Fejlett idegenforgalmi kínálat
Idegenforgalmi szempontból Horvátország legfejlettebb régiója: Isztriában a turizmusért és a turizmusból élnek. A legjelentősebb turisztikai központok a nyugati parton találhatók és egészen a Kvarnerói-öböl csúcsában fekvő Rijekáig, a legnagyobb horvát kikötővárosig terjednek. Isztria partján tizenegy korszerűen felszerelt jacht-kikötő (marina) sorakozik. Belső-Isztria kínálata: az Isztria gyógyfürdő; számos vadászterület; festői kisvárosok közöttük a világ legkisebb városa: Hum. Itt van még a híres Motovuni erdő – ma természetvédelmi rezervátum – valamint Isztria megye fővárosa: Pazin.

Szívélyes házigazdák
Ami egész Isztriára jellemző, az a házigazdák egyszerű és szívélyes vendégszeretete, vidám és zajos természete, és az őszinte igyekezetük, hogy a vendég kedvébe járjanak. Ez az a gazdagság, ami elutazáskor nem csomagolható be a kofferbe, de kitölti az ember lelkét egészen a következő eljövetelig.

Horvátország - Általános Tudnivalók

Földrajzi fekvés
Horvátországot északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.

Felszín
Szárazföldi területe 56.542 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km².

Népesség
4.437.460 lakosa van.

Nemzetiségi összetétel
A lakosság nagy része horvát, nemzeti kisebbséget alkotnak: szerbek, szlovének, magyarok, bosnyákok, olaszok, csehek és egyéb népek.

Államberendezés
Horvátország többpártrendszerű, parlamentáris köztársaság.

Főváros
Zágráb (779.145 lakos) az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.

A tengerpart hossza
5835 km, ebből 4058 km a szigetek,- sziklazátonyok,- és szirtek partjaira vonatkozik.

A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma
1185, a legnagyobb sziget Cres és Krk, 50 sziget lakott.

Legmagasabb pontja
Dinara - 1831 m

Éghajlat
Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban 0 - 2 Cº, augusztusban 19 - 23 Cº, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 6 - 11 Cº, augusztusban 21 - 27 Cº, télen a tengervíz hőmérséklete 12 Cº, nyáron kb. 25 Cº.

Pénz
kuna / kuna = 100 lipa/. Külföldi valuta beváltható a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban, szállodákban.

Hitelkártyák
Szinte valamennyi szállodában, kikötőben, étteremben és üzletben elfogadják az alábbiakat: American Express, Diners, Eurocard/Mastercard, Visa