Görögország

Görögország Európa és Ázsia határmezsgyéjén, a Balkán-félsziget déli csúcsán fekszik Délkelet-Európában.Területének részét képezi az Égei- és a Jón-tengerben fekvő több mint 2 000 sziget, melyből csupán 170 lakott.Az ország legmagasabb pontja az Olimposz.

Görögország az európai civilizáció egyik bölcsője.Tudósai az ókorban jelentős előrehaladást értek el a filozófia, az orvostudomány, a matematika és a csillagászat terén.A görög városállamok úttörő szerepet játszottak a demokratikus kormányzati formák kialakításában.Görögország történelmi és kulturális öröksége ma is visszaköszön a modern kor irodalmi, művészeti és filozófiai alkotásaiban, politikai rendszereiben. Görögország legészakibb részében, Thessalia és Makedonia határán áll az Olympos, Görögország legmagasabb hegye. Égbe nyúló csúcsait az év nagyobb részében hó borítja. Homérosznál előforduló jelzői közül így a fizikai valóságot fejezi ki az, hogy "havas", valamint egyenlőtlen tagozódását, számos csúcsra töredezett gerincét találóan jellemzi a költő, mikor "soknyakúnak" mondja. De máskülönben az Olympos mint az istenek lakóhelye, Homérosznál és a későbbi költőknél egyaránt, kívül esik a fizikai tapasztaláson : a görög mitológiai képzelet és nem a természet világában van helye.

Más a thessaliai Olympos lenyűgözően fenséges látványa, melyet kivált a Thermaios tengeröböl felől közeledő utazók magasztalnak, mindenesetre érthetővé teszi, hogy az Olympos- mitosz éppen erre a hegyre lokalizálódott. Jellemző, hogy mikor Görögország török uralom alatt állt, a törökök is ezt a hegyet nevezték Szemavat Evinek, azaz az "Égiek lakásának". A hegy legmagasabb csúcsait örökösen felhők veszik körül, érthető, hogy már Homérosz is "Olympos" helyett gyakran egyszerűen eget mond, és "égi istenek" vagy "olymposi istenek" számára sokszor egészen egyet jelentenek. S azt az ellentmondást nem is veszi észre, hogy az Olymposra örökös tavaszt képzel, bár más helyen havas ormait emlegette.