Horvátország - Dalmácia

Dubrovnik, a múzeum-város csodálatosan olvad össze az őt körülvevő mediterrán természeti környezettel. De itt van mindjárt a háborítatlan vidéki nyugalom megtestesítő Konavle, mellyel, annak ellenére, hogy a pazar Dubrovnik ellentéte, tökéletes egységet alkotnak. Dubrovnik Megye a lenyűgöző strandok vidéke. Pár tíz kilométerrel odébb – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síkföldivé válik.

A legdélebben fekvő dalmát szigetek csoportjában, Dubrovnik közvetlen közelében helyezkedik el Mljet erdős szigete a védett természeti jelenséggel – a mljeti tavakkal. Különleges látványosság a sziget Veliko jezero nevű taván található Szt. Mária szigete, a XII. századból származó egykori Benedek-rendi kolostorral, amely null-kategóriás védett műemlék. Az egész területet behálózzák a Malo és Veliko jezero partján, valamint a termékeny alpesi fenyves erdőn és tölgyeseken átvezető, kirándulásra alkalmas ösvények.

A kis festői szigetek szerelmesei természetesen nem fogják kihagyni a Pelješactól a Dubrovnikig húzódó Elafiti-szigetek megtekintését, hogy legalább valamelyest megfejthessék annak a környéknek a mai titokzatosságát, ahol valaha szerényen fényűző nyaralókban pihent a dubrovniki nemesség. Hogy teljes legyen az élményünk, el kell látogatni a reneszánsz (1502.) Trsteno-i Arborétumba, melyet a XVI. században építettek a Gučetić család nyaralója köré, amely a háborúban elszenvedett pusztítás és tűzvészek után is hűen tanúskodik a néhai Dubrovnik életviteli kultúrájának magas színvonaláról. Pár tucat kilométerrel délebbre – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síksággá válik, nincs tengeri dráma csak a náddal benőtt békés deltában ömlő folyó egyhangú moraja, ahol a csendet csak ritkán töri meg a helyi madarak szárnysuhogása, míg a felszínen szelíden siklanak a helyi csónakok, a „trupok”, amelyeket már évszázadok óta készítenek a folyó völgyében, és amelyek a Neretva menti élet ma is fontos tényezői.
Ston és Mali Ston a szárazföld és a félsziget emelkedője közötti földszoroson telepszenek meg. Dubrovnik mellett ezek voltak a Dubrovniki Köztársaság legfontosabb és legjobban védett helységei. A masszív középkori várfalak védelmezték a Köztársaság sólepárlóit és nemesek birtokait Pelješacon.