Málta

Málta 7000 éves története meglehetősen viharosnak mondható.
A sziget első lakói feltehetőleg Szicíliából érkeztek, később a szigetet elfoglalták a föníciaiak, a karthágói, a római, majd az arab csapatok, a Szent János-rendi lovagok (adományként kapták), Napóleon francia seregei, végül az angolok. Mivel Máltát csak 96 kilométer választja el Szicíliától, valószínű, hogy az őslakosok termékeny föld után kutatva érkeztek a szigetre. Ebből az időből származó bonyolult mintákkal díszített cserépedényeket találtak. A letelepedők mezőgazdasági közösségeket hoztak létre, falvakba tömörültek. Az i.e. 3600-es évektől kezdődően kezdődtek a megalitikus kultikus helyek építése.
A föníciaiak hajókon érkeztek a szigetekre, hogy menedéket találjanak. Fellendítették a textilipart és jólétet hoztak a szigetre. i.e.480 – tól Málta a Pun birodalom részét képezte.
A pun háború után i.e. 218-tól a sziget római fennhatóság alá került és fokozatosan romanizálták. A Római Birodalom bukása után és az iszlám megjelenése közötti korszakról jelenleg keveset tudunk. A VII. századi arab terjeszkedést a máltai lakosok nem tudták megállítani. 870-ben az arabok legyőzték a máltaiakat, majd 2 évszázadig uralkodtak a szigeten.
Ez a korszak erős nyomokat hagyott a szigeten. Ez legjobban a mai beszél máltai nyelven érződik. Az arabok kiűzése után ismét átmeneti zavarosabb időszak következett.
A szent János-rend lovagjai:
Miután a lovagokat kiűzték a törökök Rodosz szigetéről 1530-ban V. Károly császár a Szent János-rend lovagjainak adományozta Máltát annak a fejében, hogy a szicíliai kormányzójának minden évben egy máltai sólymit ajándékoznak.Kezdetben sem a lovagoknak sem a máltaiaknak nem tetszett a megoldás. De később a lovagok meglátták azt a páratlan lehetőséget amit a valettai szikla nyújtott. A hegybe, a sziklába faragva hatalmas bástyákkal megerősített várost hoztak létre. 1575-ben Musztafa pasa 200 hajóval és kilencezres sereggel támadta meg a várost. A háború májustól szeptemberig tartott és végül is a törökök elvonultak.

Ekkor határozták el a lovagok, hogy kiépítik a hatalmas az egész szigetet behálózó védelmi rendszert. Ennek a nyugalmas és fényes kornak 1798-ban Napóleon vetett véget. A lovagokat távozásra szólította fel és kifosztotta a szigetet. A máltaiak az angoloktól kértek segítséget. Az angolok ugyancsak rájöttek a sziget stratégiai jelentőségére és örömmel nyújtottak segítséget. Az erődítményeket tovább erősítették.
Málta nagy hírnevét a II Világháború hozta meg.
Először az olaszok támadták meg a szigetet utána a németek vették át az olaszoktól a támadásokat. Csak 1941 januárjában 57 légitámadás érte a szigetet. Decemberben 169 légitámadást ért meg a sziget.
1942-ban VI: György angol király György-kereszttel tüntette ki Máltát a hősiességéért.

Ciprus

Ciprus a szépség és a szerelem szigete, ahol a monda szerint Aphrodité született. A sziget különlegessége az ellentétekben rejlik: aranyfövenyes tengerpart, sűrű erdőfödte hegycsúcsok, hangulatos falvacskák és nyüzsgő nyaralóhelyek. Az antik és bizánci kultúra kedvelői sok érdekességet találhatnak itt. A ciprusiak barátságossága, a szolgáltatások magas színvonala minden korosztály számára feledhetetlen nyaralást ígérnek.

Elég csak kiejtenünk a szót Ciprus, már megélénkül a képzeletünk: a kelet-nyugati irányban 240 km hosszú és legfeljebb 96 km széles, a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. A Kelet és Nyugat határán, többféle kultúra és életszemlélet érdekes találkozási pontjában meghúzódó távoli szigetről alkotott elképzeléseinket kiszínezi a fantáziánk, ami bizony nem mindig egyezik meg a valósággal.

Ámulatba esünk, mert az ékszerész ingyen megjavítja az óraszíjunkat, a falusi autószerelő mindent félretesz, hogy megjavítsa autónk gumiját, miközben vendégei lehetünk egy kávéra vagy egy kólára. A híres ciprusi vendégszeretet hagyománya évszázadokra, sőt évezredekre nyúlik vissza. A falvakban szívesen megkínálnak étellel, és eszünkbe ne jusson visszautasítani a gyakran túlságosan is bőséges tálat.

Noha az élénkülő idegenforgalomnak köszönhetően rohamosan változik a sziget déli tenger-partjának arculata, kevés külföldi akad, akit rabul ne ejtene Ciprus varázslatos hangulata.
De igazán vonzóvá lakóinak mentalitása teszi. A gyarmati múltból fakadóan az itteniek jól beszélnek angolul, tehát az e nyelven értő turisták közvetlenül tapasztalhatják vendéglátóik kedvességét, udvariasságát, mértékletességét. Természetükből fakadóan társaságkedvelő emberek, és ez nyílttá teszi őket. Ha viszonozzuk házigazdáink kedvességét, olyan szívélyes vendégszeretetben lesz részünk, amilyenről álmodni sem mertünk.

Olaszország - Róma

Róma az „örök város” Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Róma Olaszország legnagyobb települése és egyike Európa legnagyobb városainak. Területe 1285 km2, lakossága kb 2,5 millió.
A Tiberis (Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik.

Róma a Tiberis partjának 7 dombjára települt, a tengerparttól kb. 28 km-re terül el. 2 reptere van, vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Központja Olaszország fő úthálózatának. A várost a Grande Raccordo Annulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe.
7 dombja a Mons Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Collis Quilinalis és a Viminalis. E legendás 7 halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust, s a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig.

Olaszország - Toscana

A maga szépségével és kultúrájával már évszázadok óta vonzza a látogatókat. Ez a régió hatalmas partszakaszt foglal magában: a Tirrén-tengertől az Appenin-hegység északi részéig, kilométerhosszú strandok, elegáns fürdőhelyek, szőlészet/borászat, romantikus falvak, kultúrával teli városok, mint Firenze, Siena, S. Gimignano és nem utolsó sorban a finom ételek teszik az itt eltöltött Olaszország időt felejthetetlenné.

Olaszország - Adria

Az Adriai-tengerre jellemző homokos strandok mellett az északi rész különösen kulturális látnivalókban bővelkedik. A szállodák a külföldi turisták fogadására és kiszolgálására rendezkedtek be és legtöbbjükben az olasz mellett más nyelveket is beszélnek. A szórakoztatóipar fellegvárai is itt találhatók, mint pl. „Lunapark" (vidámpark), heti piacok, éttermek, bárok és rengeteg sportolási lehetőség.

Főszezonban német nyelvû rádióműsor. A déli részen a fürdőzés mellett kirándulásokra nyílik alkalom a közeli városokba és falvakba, ahol a mezőgazdaság a lakosság fő foglalkozása. De a kultúra itt sem maradhat el, mivel olyan városok találhatók a környéken, mint Ferrara, Bologna, San Marino, Ravenna.

Olaszország - Velence

Az észak-olaszországi Velence a világ egyik csodája, a lagúnák városa. Tölgy és fenyőfaoszlopok ezreire épített házakból áll. A tengervíz csatornákkal szeli apró részekre a területet. 118 szigetre épült és mintegy 400 híd található itt. Ha vaporettóval, azaz vízi taxival érkezünk, kiszállhatunk a Szent Már téren is.

A teret a hasonló nevű templomról nevezték el, melyet 830-ban kezdtek el építeni, hogy megfelelő otthont adjanak Márk apostol földi maradványainak. Vallási célok mellett a templom egy ideig a város kincstár szerepét is betöltötte. Nem messze a tőle a térre és a tengerre néző Dózse palota emelkedik, mely közel egy évezredig a pompa és földi hatalom jelképének számított.

A palotát a híres sóhajok hídja köti össze az egykor börtönként működő épülettel. A várost egy széles csatorna, a Canal Grande szeli ketté, mely mellett gyönyörű XIV. és XV. Századi épületek, paloták és kereskedő házak láthatók. Egy nagyobb kanyar után tárul szemünk elé a Rialto híd, mely a XVI. században épült. Környékén igen sok aranyműves is található még a mai napig is. Minden év első havában rendezik a velencei karnevált. A szó eredete a „carne vale”, mely magyarul annyit tesz „ég veled hús”. A középkor vallásos embere szigorúan betartotta a húsvéti böjtöt. Előtte azonban evés ivással, mulatozással töltötték az időt. Vízkereszttől ( január 6 ) egészen Húshagyó keddig tartott ez az időszak Velencében.

A tél elbúcsúztatásának is vehették régen ezt a periódust. Az Adriai Köztársaság idejében az összes tilalmat feloldották a karnevál idejére. Ez azért sem kis dolog, mert olyan szigorú törvények uralkodtak akkoriban Velencében, hogy a megszegésükért akár 2 éves börtönbüntetést is lehetett kapni. De az ünnepi időszak feledtetett minden addigi keménységet. Az emberek vidámak voltak, elözönlötték Velence utcáit, tereit és szebbnél szebb ruhákat és álarcokat vettek fel. Az álarcokat akkoriban is már papírmaséból készítették és díszesen festették.

Régi múltra tekint vissza a velencei maszkok viselete. A velencei tanács a Serenissima rettegett emberei betiltották a szerencsejátékot, a fegyverek viselését is az álarcot viselőknek. Nem is véletlenül. Az álarc ugyanis személytelenné teszi az embert. Az ölti fel, aki el akarja takarni magát és személyiségét. Így tényleg volt alapja a tiltásnak. Egyetlen álarc, a „bauta” viselését engedték meg, azt viszont egész évben. Ez egy fél álarc volt, így enni, inni is lehetett viselése közben. Volt a középkorban egy másik jellegzetes álarc is, a rettegett „pestisdoktor”, mely egy hosszú, csőrben végződő képződmény volt.

Olaszország - Garda tó

Olaszország legnagyobb tavát hatalmas hegygerincek övezik, a tó festői kék vizét gazdag mediterrán növényzet veszi körül. Már a Monarchia idején is Európa egyik legkedveltebb üdülője volt. A Riva del Garda Észak-Olaszország egyik legfontosabb üdülőhelye. A turistaszezon a mérsékelt éghajlatnak köszönhetően sohasem ér véget. Az idelátogatók jogosan érthettek egyet J.W. Goethével, aki a Garda tavat a természet csodájának nevezte.
A tó te­rü­le­te 370 km2, 51 km hos­­szú és leg­na­gyobb mély­sé­ge 364 m. Az észa­ki he­gyek­ből ki­tar­tó­an és gyak­ran fú­jó Tramontana ne­vű szél­nek kö­szön­he­tő­en a Gar­da-tó ma­nap­ság Eu­ró­pa egyik leg­fel­ka­pot­tabb szörf­pa­ra­di­cso­ma, de az Alpok közeli vonulatai a hegyi kerékpárosokat és a sziklamászókat is messzeföldről vonzzák. Aki pihenést keres, az is megtalálja számítását, hiszen a tavat övező kisvárosokban és a tóparton azonnal tetten érhető az olasz dolce vita. A Garda-tó vidéke ideális azok számára, akik izgalmas aktív kirándulásokat keresnek, de a nap végén szívesen pihennek meg egy tipikus olasz pizzériában vagy fagylaltozónál.

Olaszország

Olaszország a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten, két nagy szigeten, Szicílián és Szardínián terül el, valamint sok kisebb sziget tartozik hozzá. A Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül: az Adriai-tenger (keletről), a Tirrén-tenger (nyugatról), a Jón-tenger és a Ligur-tenger (észak-nyugatról). Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon Franciaországgal, Svájccal, Ausztriával és Szlovéniával határos. Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán és San Marino.

Alpok
Olaszországban az Alpok két nagyobb részre osztható:

- a Nyugati-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc, 4807 m), a Cervino (svájci Matterhorn, 4478 m) és a Monte Rosa (4633 m). A hegyláncok között hágók biztosítják évszázadok óta a közlekedés lehetőségét.

- a Keleti-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok vonulata, melynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, melyek vonzzák a turistákat is, mint a Garda-tó olasz Lago di Garda, a Lago Maggiore, a Comói-tó olasz Lago di Como, vagy a Luganói-tó.

Pó-alföld
A Pó-alföld harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Itália legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára.

Appenninek
A Nyugati-Alpok folytatásának tekinthető az Itálián kb. 1000 km hosszan végighúzódó Appenninek vonulata. A hegység a Pó folyó déli szegélyét kíséri, észak-déli itányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett. Az óidei kristályos kőzetek csak színezőelemként jelennek meg a hegység fő tömegét adó jórészt harmadidőszaki üledékes kőzetek között (flis, mészkő, homokkő). Az Appeninek legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív: a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Szigetek

Olaszország szigetei földrajzi csoportosítás szerint:
- Szicília (olaszul Sicilia)
- Szardínia (olaszul Sardegna)
- Toszkán szigetvilág (olaszul Arcipelago Toscano)
- a Tirrén-tenger szigetei
- az Adriai-tenger szigetei
- a Ligur-tenger szigetei
- a Jón-tenger szigetei
- tavi szigetek
- lagúnák szigetei: Murano, Burano, Torcello, Grado