Málta

Málta 7000 éves története meglehetősen viharosnak mondható.
A sziget első lakói feltehetőleg Szicíliából érkeztek, később a szigetet elfoglalták a föníciaiak, a karthágói, a római, majd az arab csapatok, a Szent János-rendi lovagok (adományként kapták), Napóleon francia seregei, végül az angolok. Mivel Máltát csak 96 kilométer választja el Szicíliától, valószínű, hogy az őslakosok termékeny föld után kutatva érkeztek a szigetre. Ebből az időből származó bonyolult mintákkal díszített cserépedényeket találtak. A letelepedők mezőgazdasági közösségeket hoztak létre, falvakba tömörültek. Az i.e. 3600-es évektől kezdődően kezdődtek a megalitikus kultikus helyek építése.
A föníciaiak hajókon érkeztek a szigetekre, hogy menedéket találjanak. Fellendítették a textilipart és jólétet hoztak a szigetre. i.e.480 – tól Málta a Pun birodalom részét képezte.
A pun háború után i.e. 218-tól a sziget római fennhatóság alá került és fokozatosan romanizálták. A Római Birodalom bukása után és az iszlám megjelenése közötti korszakról jelenleg keveset tudunk. A VII. századi arab terjeszkedést a máltai lakosok nem tudták megállítani. 870-ben az arabok legyőzték a máltaiakat, majd 2 évszázadig uralkodtak a szigeten.
Ez a korszak erős nyomokat hagyott a szigeten. Ez legjobban a mai beszél máltai nyelven érződik. Az arabok kiűzése után ismét átmeneti zavarosabb időszak következett.
A szent János-rend lovagjai:
Miután a lovagokat kiűzték a törökök Rodosz szigetéről 1530-ban V. Károly császár a Szent János-rend lovagjainak adományozta Máltát annak a fejében, hogy a szicíliai kormányzójának minden évben egy máltai sólymit ajándékoznak.Kezdetben sem a lovagoknak sem a máltaiaknak nem tetszett a megoldás. De később a lovagok meglátták azt a páratlan lehetőséget amit a valettai szikla nyújtott. A hegybe, a sziklába faragva hatalmas bástyákkal megerősített várost hoztak létre. 1575-ben Musztafa pasa 200 hajóval és kilencezres sereggel támadta meg a várost. A háború májustól szeptemberig tartott és végül is a törökök elvonultak.

Ekkor határozták el a lovagok, hogy kiépítik a hatalmas az egész szigetet behálózó védelmi rendszert. Ennek a nyugalmas és fényes kornak 1798-ban Napóleon vetett véget. A lovagokat távozásra szólította fel és kifosztotta a szigetet. A máltaiak az angoloktól kértek segítséget. Az angolok ugyancsak rájöttek a sziget stratégiai jelentőségére és örömmel nyújtottak segítséget. Az erődítményeket tovább erősítették.
Málta nagy hírnevét a II Világháború hozta meg.
Először az olaszok támadták meg a szigetet utána a németek vették át az olaszoktól a támadásokat. Csak 1941 januárjában 57 légitámadás érte a szigetet. Decemberben 169 légitámadást ért meg a sziget.
1942-ban VI: György angol király György-kereszttel tüntette ki Máltát a hősiességéért.