Görögország - Kos

Kos, a Dodekán szigetcsoport 3. legnagyobb szigete az Égei-tengerben fekszik. Ez Hippokrates, a híres ókori orvos szülőföldje. 3000 éves mozgalmas múltja még ma is több helyen megmutatkozik: görög templomok, török dzsámik, római színházak, az Asklepieion, amely a világ első kórházainak egyike volt, valamint különböző hatalmak megszállása alatti időkből fennmaradt egyéb épületek találhatók itt. A sziget változatos nyaralást biztosít, és nem csupán történelmi városai miatt.

A látogatók ezreit elsősorban a több kilométer hosszú homokos strandok, bárok és diszkók, a virágpompa (a szigetet az Égei-tenger úszó kertjének is nevezik) és a kristálytiszta tenger vonzza. A szigetre látogatók körében igen kedvelt időtöltés a szomszédos kis szigetek felfedezése egy-egy hajókirándulás keretében.

Görögország - Rodosz

A török partok közelében fekvő Dodekán szigetcsoport tagja, amelyet nem csupán az egy évben 300 napon át tartó verőfényes napsütés tesz vonzóvá. Szépséges tájak, mediterrán éghajlat, buja növényzet és nem utolsó sorban a mozgalmas múlt mindenütt látható nyomai igézik meg a látogatókat.
Különlegessé teszik Rodoszt az ellentétek is.

A sziget Görögország egyik legfontosabb üdülőterületének számít, a belső területek mégis megmaradtak bájos érintetlenségükben. A szállodáktól és a turistaközpontoktól távolabb eső területeken még ma is ismeretséget köthetünk a szó szerint vett görög vendégszeretettel.

Görögország - Kréta

A krétaiak a hazájuk iránt érzett legendás büszkeségükről híresek - egy krétai csak nehezen tudja elképzelni, hogy máshol szebb, mint az ő miniatűr kontinensén! Ezt okkal teheti, hiszen gyönyörű strandok, magányos kis öblök, hangulatos hegyi falvak, meredek sziklás partok, hatalmas hegykolosszusok, termékeny síkságok, mély szurdokok teszik változatossá. Minden egyes utazásnál valami újat kínál, és minden ízlés számára a megfelelőt nyújtja.
Krétán találkozunk a jelentős minoszi kultúra, Európa első fejlett kultúrájának gyökereivel is. A mítoszok még ma is élnek, sok település szoros összefüggésben áll velük. A máig élő krétai hagyományok, az emberek szabadságvágya és a híres vendégszeretet ezrével vonzza ide a látogatókat évről-évre.

A sziget a turizmus ellenére is megőrizte ősi, természetes báját!
Kréta ma az egyik legkedveltebb üdülőhely a Földközi-tenger térségében: pihenés és szórakozás, természet és éjszakai élet, kultúra és sport várja az idelátogatókat.
Gazdag szálláshely-kínálatunkból mindenki igényinek megfelelően választhat: egyszerű, csak reggelit biztosító szálláshelyet, családbarát létesítményt vagy akár exkluzív luxusszállodát.

Görögország - Korfu

A Jón-tenger kis, zöld szigete az elsők között volt a Földközi-tenger térségében, amely bekapcsolódott az idegenforgalomba. Korfu, amely elsősorban kellemes éghajlatáról ismert, a nyár derekán is viszonylag kellemes hőmérsékletű. A többi szigethez viszonyítva a gyakori, tavaszi esőzések miatt buja a növényzet. A szárazföld felé eső, keleti részt jobban kedveli a turizmus, itt csodálatos öblök találhatók. A nyugati oldalon meredek partok és homokos strandszakaszok váltják egymást, a turizmus nem minden részét fedezte fel.

A sziget belseje számtalan, olajfaligetben álló villának és palotának ad otthont, hiszen mindenki, aki Európa történelmében szerepet játszott, jellemző módon rendelkezett Korfun egy rezidenciával. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné is itt lelt felüdülést, majd megépíttette a csodaszép Achilleon kastélyt. Minden stílusjegy hátrahagyta itt nyomait. A sziget belseje kimondottan falusias jellegű, míg a főváros büszke olaszos hangulatára.

Görögország - Halkidiki

A természetet kedvelőket a csendes öblök, a hosszú homokos strandok, a dús buja növényzet, az illatozó píneaerdők és a tűrkíz színű tenger hozza lázba.

A már évek óta meglévő üdülőhelyek újra élettel teliek, a szárazföld belesejében azonban mintha megállt volna az idő. Ha megnézzük a térképen Görögországnak ezt a részét, láthatjuk, hogy olyan mint egy háromújjú kéz, melyet Poseidon ujjainak is neveznek, és melynek partjait az Égei-tenger nyaldossa. A három tengerbe nyúló félsziget Kassandra, Sithonia és Athos közül, szállodaválasztékunk Kassandrára, az élettel telibbre koncentrálódik.

Az idelátogatók a gyönyörű természeti adottságok mellett változatos kikapcsolódási programokat is találhatnak. Sithonoa, a középső újj kevésbé beépített, elhagyott kis öbleivel jóval természetközelibb képet mutat Kassandránál. A harmadik tengerbe nyúló, Athos nevű félsziget legnagyobb részét a szerzetesek lakta Athos hegy (2 033 m) foglalja el. Az évszázados hagyománynak megfelelően ez a terület a nők számára nem látogatható, a férfiak is csak engedéllyel léphetnek be.

Görögország

Görögország Európa és Ázsia határmezsgyéjén, a Balkán-félsziget déli csúcsán fekszik Délkelet-Európában.Területének részét képezi az Égei- és a Jón-tengerben fekvő több mint 2 000 sziget, melyből csupán 170 lakott.Az ország legmagasabb pontja az Olimposz.

Görögország az európai civilizáció egyik bölcsője.Tudósai az ókorban jelentős előrehaladást értek el a filozófia, az orvostudomány, a matematika és a csillagászat terén.A görög városállamok úttörő szerepet játszottak a demokratikus kormányzati formák kialakításában.Görögország történelmi és kulturális öröksége ma is visszaköszön a modern kor irodalmi, művészeti és filozófiai alkotásaiban, politikai rendszereiben. Görögország legészakibb részében, Thessalia és Makedonia határán áll az Olympos, Görögország legmagasabb hegye. Égbe nyúló csúcsait az év nagyobb részében hó borítja. Homérosznál előforduló jelzői közül így a fizikai valóságot fejezi ki az, hogy "havas", valamint egyenlőtlen tagozódását, számos csúcsra töredezett gerincét találóan jellemzi a költő, mikor "soknyakúnak" mondja. De máskülönben az Olympos mint az istenek lakóhelye, Homérosznál és a későbbi költőknél egyaránt, kívül esik a fizikai tapasztaláson : a görög mitológiai képzelet és nem a természet világában van helye.

Más a thessaliai Olympos lenyűgözően fenséges látványa, melyet kivált a Thermaios tengeröböl felől közeledő utazók magasztalnak, mindenesetre érthetővé teszi, hogy az Olympos- mitosz éppen erre a hegyre lokalizálódott. Jellemző, hogy mikor Görögország török uralom alatt állt, a törökök is ezt a hegyet nevezték Szemavat Evinek, azaz az "Égiek lakásának". A hegy legmagasabb csúcsait örökösen felhők veszik körül, érthető, hogy már Homérosz is "Olympos" helyett gyakran egyszerűen eget mond, és "égi istenek" vagy "olymposi istenek" számára sokszor egészen egyet jelentenek. S azt az ellentmondást nem is veszi észre, hogy az Olymposra örökös tavaszt képzel, bár más helyen havas ormait emlegette.

Horvátország - Dalmácia

Dubrovnik, a múzeum-város csodálatosan olvad össze az őt körülvevő mediterrán természeti környezettel. De itt van mindjárt a háborítatlan vidéki nyugalom megtestesítő Konavle, mellyel, annak ellenére, hogy a pazar Dubrovnik ellentéte, tökéletes egységet alkotnak. Dubrovnik Megye a lenyűgöző strandok vidéke. Pár tíz kilométerrel odébb – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síkföldivé válik.

A legdélebben fekvő dalmát szigetek csoportjában, Dubrovnik közvetlen közelében helyezkedik el Mljet erdős szigete a védett természeti jelenséggel – a mljeti tavakkal. Különleges látványosság a sziget Veliko jezero nevű taván található Szt. Mária szigete, a XII. századból származó egykori Benedek-rendi kolostorral, amely null-kategóriás védett műemlék. Az egész területet behálózzák a Malo és Veliko jezero partján, valamint a termékeny alpesi fenyves erdőn és tölgyeseken átvezető, kirándulásra alkalmas ösvények.

A kis festői szigetek szerelmesei természetesen nem fogják kihagyni a Pelješactól a Dubrovnikig húzódó Elafiti-szigetek megtekintését, hogy legalább valamelyest megfejthessék annak a környéknek a mai titokzatosságát, ahol valaha szerényen fényűző nyaralókban pihent a dubrovniki nemesség. Hogy teljes legyen az élményünk, el kell látogatni a reneszánsz (1502.) Trsteno-i Arborétumba, melyet a XVI. században építettek a Gučetić család nyaralója köré, amely a háborúban elszenvedett pusztítás és tűzvészek után is hűen tanúskodik a néhai Dubrovnik életviteli kultúrájának magas színvonaláról. Pár tucat kilométerrel délebbre – a táj egy ismét szélsőséges változása a Neretva folyó torkolatánál. Minden lecsendesedik és síksággá válik, nincs tengeri dráma csak a náddal benőtt békés deltában ömlő folyó egyhangú moraja, ahol a csendet csak ritkán töri meg a helyi madarak szárnysuhogása, míg a felszínen szelíden siklanak a helyi csónakok, a „trupok”, amelyeket már évszázadok óta készítenek a folyó völgyében, és amelyek a Neretva menti élet ma is fontos tényezői.
Ston és Mali Ston a szárazföld és a félsziget emelkedője közötti földszoroson telepszenek meg. Dubrovnik mellett ezek voltak a Dubrovniki Köztársaság legfontosabb és legjobban védett helységei. A masszív középkori várfalak védelmezték a Köztársaság sólepárlóit és nemesek birtokait Pelješacon.

Horvátország - Kvarner

Növényvilág
A növény- és állatvilág változatossága vélhetően nem csak a természetet kedvelők körében járul hozzá a Kvarner népszerűségéhez. A kvarnerói flóra mint egy 2.700 – a többek között számos endemikus fajt is felvonultató növényfajtája okán az egyik leggazdagabb horvát florisztikai területnek számít. Krk-szigetén 1.500 növényfajtát vettek nyilvántartásba, és számukat tekintve alig maradnak el mögötte a Cres- és Lošinj-szigeti növények. A Kvarnert belengi a rozmaring, a zsálya, a babérlevél, és a mirtusz bódító illata. Ízlelőbimbóinkat kényeztessük a helyi gesztenyéből, fügéből, olívából, erdei gyümölcsökből és gombákból készült különlegességekkel.

Állatvilág
A különböző állati- és növényi fajok számát tekintve a Tengermellék-Hegyvidék Megye Európa egyik leggazdagabb vidéke. A 114, az európai kontinensen veszélyeztetett madárfajta közül csaknem 83 madár található a Kvarneren, ezek közül 30 erre a területre jellemző fészekrakó madár. Horvátország kétéltűinek mintegy 73; hüllőinek mintegy 87 százaléka tanyázik ezen a területen. Krk - szigete a több mint 30 törzsökös fajta kétéltűvel és csúszómászóival ezen állatfajok legjelentősebb lelőhelye az egész Mediterrán térségben. A 226 ritka, veszélyeztetett és különleges növényfaj közül 122 ezen a vidéken terem. A delfinek nagy alkalmazkodóképességük ellenére magas ökológiai igényekkel rendelkeznek és így biztos, hogy a tenger tisztaságának egyik legjobb „mutatói”. A Lošinji akvatóriumban egy körülbelül 150 delfinből álló csoport él.
A delfinek védelme céljából, 1987-ben indult útjára az “Adriai delfin projekt” akció. A tudósok ettől kezdve kutatják a Lošinjnál és Cresnél élő delfincsapatok biológiáját, ökológiáját és szokásait. A delfinek kedvelői világszerte ismerik Lošinjt és Crest. Közülük többen „örökbe fogadtak” egy-egy delfint. A legtöbb, ebben az akvatóriumban élő delfin egyértelműen azonosítható a hátuszonyukon lévő metszések és sebhelyek alapján, míg néhányuk az éves tagsági díjjal a delfinek védelmét segítő projektet támogató “örökbefogadójuktól”, kapta nevét.

Horvátország - Isztria

Isztria közel van
Az Adria legnagyobb félszigete, az Önhöz legközelebb eső mediterrán tengerpart. Távolsága egyes európai városoktól: Ljubljana 130 km, Velence 210 km, Bécs 510 km, München 550 km, Budapest 560 km, Pozsony 610 km.

Természeti szépségek
A régió turisztikai vonzerejéhez kétségtelenül hozzájárul a 445 km hosszú tagolt part, a kristálytiszta tenger és változatosan “kialakított” strandjai: a sziklás vagy aprókavicsos partszakaszok minden korosztálynak megfelelnek, különösen a gyermekes családok körében kedveltek, de ne feledkezzünk meg azokról a megbúvó öblökről se, melyekben érintetlen buja növényzet védi a magányt és intimitást kedvelőket. Az Isztriai - félsziget bővelkedik a csodálatos látnivalókban – akár kultúrtörténeti műemlékek, természeti szépségek vagy gasztronómiai élvezetek tekintetében.

Gazdag történelmi és kulturális örökség
Isztria a Riviéra legnagyobb félszigete, területe 3161 km2. Ez az egyedülálló tájegység Közép-Európától egészen a langyos Adriai-tengerig nyúlik. A tenger, amely Isztria két partját mossa, itt hatol legmélyebben Európa közepébe. A Földközi-tenger hatásának köszönhetően itt télen sem esik a hó, a nyár pedig hosszú, napos és meleg. Isztria Európa egyik legnaposabb oázisa, amely elbűvöl kozmopolita bájával, festői tájaival, középkori hegyi városkáival és gyönyörű tengerpartjával.

Egészséges és házias koszt
Aki valami nagyon “isztriai” specialitásra vágyik, kóstolja meg a Limski Fjordban tenyésztett osztrigát, a vörösbor, olívaolaj, bors, cukor és pirított kenyérből készülő isztriai szupát a fuži sa žgvacetom-t (házi készítésű tészta pikáns szósszal) a helyi oštarijában (vendéglőben), a teran és prošek borokat a borpincékben.

Fejlett idegenforgalmi kínálat
Idegenforgalmi szempontból Horvátország legfejlettebb régiója: Isztriában a turizmusért és a turizmusból élnek. A legjelentősebb turisztikai központok a nyugati parton találhatók és egészen a Kvarnerói-öböl csúcsában fekvő Rijekáig, a legnagyobb horvát kikötővárosig terjednek. Isztria partján tizenegy korszerűen felszerelt jacht-kikötő (marina) sorakozik. Belső-Isztria kínálata: az Isztria gyógyfürdő; számos vadászterület; festői kisvárosok közöttük a világ legkisebb városa: Hum. Itt van még a híres Motovuni erdő – ma természetvédelmi rezervátum – valamint Isztria megye fővárosa: Pazin.

Szívélyes házigazdák
Ami egész Isztriára jellemző, az a házigazdák egyszerű és szívélyes vendégszeretete, vidám és zajos természete, és az őszinte igyekezetük, hogy a vendég kedvébe járjanak. Ez az a gazdagság, ami elutazáskor nem csomagolható be a kofferbe, de kitölti az ember lelkét egészen a következő eljövetelig.

Horvátország - Általános Tudnivalók

Földrajzi fekvés
Horvátországot északnyugaton az Alpok keleti szegélye, keleten a Pannon síkság és a Duna határolja, középső részén a Dinári hegység vonul át, déli része pedig az Adriai tengernél ér véget.

Felszín
Szárazföldi területe 56.542 km², territoriális tengerfelülete: 31.067 km².

Népesség
4.437.460 lakosa van.

Nemzetiségi összetétel
A lakosság nagy része horvát, nemzeti kisebbséget alkotnak: szerbek, szlovének, magyarok, bosnyákok, olaszok, csehek és egyéb népek.

Államberendezés
Horvátország többpártrendszerű, parlamentáris köztársaság.

Főváros
Zágráb (779.145 lakos) az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.

A tengerpart hossza
5835 km, ebből 4058 km a szigetek,- sziklazátonyok,- és szirtek partjaira vonatkozik.

A szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma
1185, a legnagyobb sziget Cres és Krk, 50 sziget lakott.

Legmagasabb pontja
Dinara - 1831 m

Éghajlat
Horvátországban két éghajlati zóna van: az ország belsejében a mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, míg az Adriai part mentén a kellemes mediterrán éghajlat a jellemző sok napsütéssel, száraz és meleg nyárral, enyhe és csapadékos téllel. Az ország belső részében az átlaghőmérséklet januárban 0 - 2 Cº, augusztusban 19 - 23 Cº, a tengerparton az átlaghőmérséklet januárban 6 - 11 Cº, augusztusban 21 - 27 Cº, télen a tengervíz hőmérséklete 12 Cº, nyáron kb. 25 Cº.

Pénz
kuna / kuna = 100 lipa/. Külföldi valuta beváltható a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban, szállodákban.

Hitelkártyák
Szinte valamennyi szállodában, kikötőben, étteremben és üzletben elfogadják az alábbiakat: American Express, Diners, Eurocard/Mastercard, Visa

Tihany

Tihany nem csak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is. Az 1960- as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsősorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A bronzkor, a vaskor és a római kor népei különösen kedvelték ezt a víztől védett helyet.

A rómaiak Lacus Pelsonak nevezték a Balatont, amelyben Tihanynál vízi átkelő hely is volt. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055- ben I. András király itt építette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 13. századtól az apátság konventje oklevelek kiállítására feljogosított hiteles hely (locus authenticus) volt. A 16-17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói.

Balatonlelle

Hogy ki nevezte magát először a Balaton szerelmesének - ma már senki sem tudja. Talán egy költő vagy épp egy utazó, de tény, hogy a XIX. század eleje óta egyre gyakrabban bukkan fel ez a vallomás. Előbb csak a szépprózában, aztán az újságok lapjain, manapság pedig már a mindennapok nyelvében is. Aki még nem járt itt, nehezen érti meg ezt az erős ragaszkodást a Balatonhoz... Ha tudakolni akarjuk az okát: - ahány kérdés, annyiféle válasz...

Balatonlelle Somogy megyében, a Balaton déli partján, Siófoktól nyugatra, Budapesttől 136 km távolságra fekszik. Vasúton, a 7-es és 67-es műúton személygépkocsival és busszal egyaránt kényelmesen megközelíthető. A Balaton vizén sűrű hajóközlekedés bonyolítja le a forgalmat, melynek vérkeringésében Lelle is fontos szerepet tölt be. A város a Balaton déli partjának egyik legősibb települése. A legrégibb magyar nyelvemlékben, a Tihanyi Apátság 1055. évi alapító levelében már található utalás a Lelle területén lévő Szent Kelemen Bazilikára, mely a nagy Hadiút mellett állott. Központi fekvése miatt a település elszenvedte a tatár és a török dúlását, ám újra és újra benépesült. A Millenium évében, 1896-ban kezdték a budapestiek felfedezni a Balaton jótékony hatását. 1904-ben már fürdőegyesület alakult, mely meghatározó volt a település fejlődésére, kultúrtájjá téve azt.

1928-ban Lelle a szép "Villasor" kialakításának elismeréseként "gyógyfürdő" minősítést kapott és a Balatonlelle nevet vehette fel. Ezt követően számtalan tudós, művész választotta pihenő-, alkotóhelyéül, s ez ma is így van. 1946 és 1948 között a Magyar Köztársaság elnökének rezidenciája is itt a Villasor centrumában volt. 1979-ben Balatonboglár és Balatonlelle egyesítésével a Boglárlelle nevet, majd 1986-ban városi rangot kapott a település. 1991-ben ismét önálló várossá vált.

A virágos Lellének ismert település hagyományait megtartva és ápolva őrzi a fürdőkultúra értékeit, az itt élők pedig a régóta híres vendégszeretetükkel várják a kikapcsolódni érkező turistákat.

Siófok

Ha a város nevét hallja, olvassa valaki, szinte mindenkiben más-más élmény, emlék éled újra; más-más elképzelés jut felszínre. Abban azonban mindenki egyetérthet, hogy ez a város izgalmas, érdekes és sokszínű. Napjainkban Siófok Magyarország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó közlekedése, kellemes fürdőzést kínáló sekély vizű partja. Az ideérkező vendégek pihenését, kikapcsolódását a tó lágy vize mellett a látnivalók, a szervezett programok és a szívélyes vendéglátás szolgálja.

Szemlélődése során meggyőződhet róla, hogy a város a Balaton keleti medencéjének egy igen érdekes, sokszínű települése,
ahol a szívesen látott vendég egy eleven, lüktető fürdőélet részese lehet. De ha rekreációs, meditatív pihenésre vágyik, úgy azt az igényét is kielégítheti Siófokon.

Balatonfüred

Balatonfüred, a Balaton északi partjának történelmi hangulatát árasztó kisváros. A település több, mint kétezer éves múltra tekint vissza. Már a római korban is lakott település volt. Igazán jelentőssé azonban a XIX. században vált, ekkor a hazai kulturális- és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a felvidéken termő zamatos, jó boraiban, de legfőképpen az itt élő emberek vendégszeretetében rejlik. Történelmi, kulturális hagyományai, évtizedekre visszatekintő rendezvényei és természeti kincsei minden évszakban Balatonfüredre csábítják az érdeklődőket.

Balatonfüreden járva tegyen egy sétát a városban, tekintse meg műemlékeit, látnivalóit. Barangoljon a várost körülölelő változatos hegyekben és csodálja meg a tó vizében tükröződő naplementét. Bizonyos, hogy az itt eltöltött idő maradandó élményt jelent minden idelátogató számára.

Velence

A település a Velencei-tó egyik kiemelt, turisztikai szolgáltatások sorát nyújtó üdülőterülete. Nevezetes a környékének borkultúrája is. Egy Árpád-kori oklevélben a tó, majd később a község Fertő néven szerepel. Ekkor Bonfini Venetiónak nevezik, és a község építését az Olaszországból származó veneteknek tulajdonítja. Velence egykor a halászat központja volt, mára azonban eltűntek a jellegzetes vízrefutó udvarok, bárkatárolók, jégvermek. Helyüket a szépen parkosított családi üdülők foglalják el. Az 1930-as években kezdődött el az üdülőterület kiépülése. A parton szép parkokkal körülvett villák sora jött létre, és 1937-ben Vitorlázó Jacht Club alakult. A nevezetes szőlőtermő területen, a Bence-hegyen hagyományosan a fehér szőlőfajtákat (mézesfehér, rizling, hárslevelű) termesztik. A település megközelíthető közúton: a 7-es számú főúton, vagy az M7-es autópálya felől. Vasúton: a Budapest-Székesfehérvár vonalon.

Agárd

A Velencei-tó legjelentősebb fürdőhelyét horgásztanyák, csónakkikötők és a magyar evezős-, kajak-, kenu-, és vitorlázósport utánpótlását nevelő Velencei-tavi Vízi Sportiskola teszik mozgalmas vizisport-központtá. A közeli Bika-völgyben feltörő 36 C fokos víz gyógyító hatását az egész évben nyitva tartó, modern termálfürdő hasznosítja. Az Agárdpusztán született népszerű magyar író, Gárdonyi Géza /1863-1922 / régi parasztházában berendezett emlékmúzeumban személyes tárgyai, titkosírás-dokumentumai vallanak életéről, ugyanitt látható a Velencei-tavi halászatot és nádvágást bemutató kiállítás.

Falusi turizmus

Egyre többen választják a klasszikus, tömeges ún. "napfény turizmus" helyett a "szelíd", "zöld" turizmust. A turizmus napjaink gyors ütemű fejlődésének köszönhetően a XXI. század egyik vezető iparágává nőheti ki magát. Az üdülni vágyó embereknél új motivációk és utazási szokások jelentek meg. Sokan szeretnének elmenekülni a túlzsúfolt, zajos városokból és helyette vidéki környezetben, természetben töltenék a szabadságukat. Ezzel egy időben egyre többen kínálják falusi szálláshelyeiket, részben azért, mert tanult szakmájukként kihasználják az ismert lehetőségeket, részben azért, mert az élet rákényszeríti őket a saját házuk üresen álló helyiségeinek hasznosítására. A falusi turizmust nem kezelhetjük önmagában, hiszen nem csak a falusi környezetben értékesített szálláshelyekről van szó.

Balaton, a "magyar tenger"

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a "magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Magyar elnevezése a szláv "blato", mocsár, sár szóból ered. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppi tó; ezek az Európában legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavak. 79 km hosszú, 13 km széles, 594 km² a felülete. Benne található a Tihanyi-félsziget. A tó átlagos mélysége 3,0–3,6 m, legmélyebb pontja 12,5 m, vizének hőmérséklete nyáron 20-28 °C közötti. Déli partján a vize sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék. Egyes részein halásznak is. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag egyik leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők és termálforrások is találhatóak.

A Balaton a Dunántúl közepén fekszik, a Bakony, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között. A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak. A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területére hulló csapadék, a párolgás és a Sió csatorna általi vízszintszabályozás van hatással. Évente kb. 176 millió m³ csapadék hullik az 5774,5 km²-es vízgyűjtő területre, ebből 930–1000 millió m³ kerül a tóba. A Balatonra évente kb. 370 millió m³ csapadék hullik. A Zala folyóból és különböző patakokból másodpercenként 17 m³ víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel is csökken.

A Balatont tápláló felszíni vizek:

Kis-Balaton

A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a friss víz a Balatonba. Ezenkívül rengeteg különleges madár- és növényfaj él meg itt, köszönhetően a Zala folyó mocsárvidékének és nádasainak.

Az 1920-as években a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt, ekkor a Zala folyót szabályozták és egyenesen a tóba ömlött. A Balaton emiatt kezdett elalgásodni, és felborult a biológiai egyensúlya. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, és az 1980-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.

A Zala folyó

A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Ezzel Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. A Zala észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el a Kis-Balatont, hogy Keszthelytől délre a Balatonba folyjon.

Sió

A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti.