Balaton, a "magyar tenger"

A Balaton (latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) becenevén a "magyar tenger” Közép-Európa legnagyobb tava. Magyar elnevezése a szláv "blato", mocsár, sár szóból ered. Típusa a Fertő-tóhoz hasonlóan sztyeppi tó; ezek az Európában legnyugatabbra fekvő ilyen jellegű tavak. 79 km hosszú, 13 km széles, 594 km² a felülete. Benne található a Tihanyi-félsziget. A tó átlagos mélysége 3,0–3,6 m, legmélyebb pontja 12,5 m, vizének hőmérséklete nyáron 20-28 °C közötti. Déli partján a vize sekélyebb. Északi partján található a badacsonyi borvidék. Egyes részein halásznak is. Siófok és Sármellék mellett repülőterek vannak. A Balaton és környéke Budapest mellett az ország turisztikailag egyik leglátogatottabb területe. Környékén gyógyfürdők és termálforrások is találhatóak.

A Balaton a Dunántúl közepén fekszik, a Bakony, a Somogyi-dombság és a Mezőföld között. A Balaton területe főként mezozoikum kori üledékes kőzet. A Balaton maga 5–7000 éve alakult ki, a holocén kori tektonikai mozgások és az erózió eredményeként. A Badacsony bazaltoszlopai vulkanikus tevékenységre utalnak. A Balaton vízállására főként a vízgyűjtő területére hulló csapadék, a párolgás és a Sió csatorna általi vízszintszabályozás van hatással. Évente kb. 176 millió m³ csapadék hullik az 5774,5 km²-es vízgyűjtő területre, ebből 930–1000 millió m³ kerül a tóba. A Balatonra évente kb. 370 millió m³ csapadék hullik. A Zala folyóból és különböző patakokból másodpercenként 17 m³ víz ömlik a tóba. A nyári hónapokban az erős párolgás miatt a vízszint több centiméterrel is csökken.

A Balatont tápláló felszíni vizek:

Kis-Balaton

A Kis-Balaton a Balatontól délnyugatra található. Korábban a Balaton része volt, de a tó felületének csökkenése miatt leszakadt róla. A Kis-Balatonon keresztül áramlik a friss víz a Balatonba. Ezenkívül rengeteg különleges madár- és növényfaj él meg itt, köszönhetően a Zala folyó mocsárvidékének és nádasainak.

Az 1920-as években a Balaton vízszintjének csökkenése miatt kiszáradt, ekkor a Zala folyót szabályozták és egyenesen a tóba ömlött. A Balaton emiatt kezdett elalgásodni, és felborult a biológiai egyensúlya. 1949-ben a Kis-Balaton környékét védetté nyilvánították, és az 1980-as években helyreállították a mocsárvilágot, így a Balaton vízminősége is javult.

A Zala folyó

A Zala 138 km hosszú, átlagos vízhozama 6 m³/min. Ezzel Magyarország kisebb folyói közé tartozik, de a Balatonba ez szállítja a legtöbb vizet. A Zala észak felől folyik a Kis-Balatonba, ahol vize oxigéndússá válik és megtisztul, majd kelet felé hagyja el a Kis-Balatont, hogy Keszthelytől délre a Balatonba folyjon.

Sió

A Balatonba a Zalán kívül még kb. 30 állandó és időszakos vízfolyás szállít vizet. A vízszint szabályzása érdekében Siófoknál létrehozták a Sió csatornát, ami a Balaton vizét a Dunába vezeti.